Sokat lehet olvasni arról, hogy mennyire szükségünk van a vízre. De vajon mennyi a minimum, amit el kellene fogyasztanunk a nap folyamán? És van e olyan, hogy víz-túladagolás? Lehetséges az, hogy a jóból is megárt néha a sok?
Biztos vannak mások is úgy, mint én, hogy a napi tevékenységek közepette elfeledkeznek a megfelelő folyadékbevitel elfogyasztásáról. Ilyenkor legjobb esteben megpróbáljuk egyszerre bepótolni a hiányzó mennyiséget, de akad olyan is, hogy átlépünk a dolog felett, és mintha, mi sem történt volna, folytatjuk a napi tevékenységünket.
Miért is fontos annyira a víz és miért kell feltétlenül az elegendő mennyiségre törekednünk?
Nem csak kívülről, hanem belülről is fontos szerepet játszik az életünkben. Kintről szemléljük, élvezzük..., de talán belülről van a legnagyobb szükségünk rá.
Vajon miért is kell annyira a szervezetnek és miért van olyan nagyon fontos szerepe?
“A kincseket a víz mossa ki a földből, és ugyanaz az áramlat vissza is temeti őket...” (Paulo Coelho)
De lássuk is hogy mennyi az annyi:
· Csecsemő, ha az már megengedett: 400ml
· Kisgyerek 4 éves korig: 800 ml
· Gyermek 4 és 7 éves kor között: 1 liter
· Gyermek 7 éves kor után: 1,5 liter
· Felnőtt: több mint 2,5 liter
Megadott az, hogy naponta 30-40 ml szükséges minden kg-hoz, tehát:
· egy 50 kg-os testsúlyú embernek, 2 liter vízmennyiségre
· egy 75 kg-os 2,5-3 literre
· egy 100 kg-os 3,5-4 literre van szüksége naponta
(Természetesen ezekbe a mennyiségekbe beleszámít az elfogyasztott gyümölcs, zöldség...)
Persze ezek a mennyiségek változhatnak az éghajlatnak, a klímának, a napi tevékenységünknek...a hatására.
Ezek tehát a minimum mennyiségek! Akkor lehetséges az, hogy túl sok vizet fogyasztunk? Na nézzük is mit találunk róla!
Sok folyadékot inni jó, ezt mondják a régi mondások. Hányszor hallottuk már azt, hogy igyunk minél többet, mert az jót tesz.
Tudósok tanulmányozták a sportolók folyadékbevitelét. Ugyebár, ha mozgásban vagyunk, akkor izzadunk és lehetőleg mindenki megpróbálja az elvesztett folyadékbevitelt megint pótolni. Ilyenkor hajlamosak vagyunk többet inni a kelleténél, hiszen, ha elérjük azt a pontot, amikor szomjasok vagyunk, akkor a szervezetünk jelzője riasztóként reagál. Nem tudja megállapítani, hogy mikor elég. Folyamatosan szomjúságot érzünk, amit persze további folyadékkal enyhítünk.
Igen ám, de ennek a nem valós szomjnak köszönhetően, az amúgy már víztöbbletben szenvedő szervezetünk további vizet kap. Emiatt egy úgynevezett agyi duzzanat keletkezhet, ami sok esteben halált is okozhat.
Ezért ajánlatos a sport előtt egy- vagy két pohár vizet elfogyasztani, hogy elkerüljük a szomjúsági érzetet!
Ne ijedjünk meg, hiszen körülbelül 6 - 7 liter folyadékot kellene naponta meginnunk ahhoz, hogy a szervezetünk azt a bizonyos sóveszteséget elérje, ami a szomjúságérzetet idézné elő.
De akkor miért is olyan fontos a víz és mit csinál vele a szervezetünk?
A szervezet nagy százalékban vízből áll és képes arra, hogy rövid időn belül nagy mennyiségben elraktározzon magának belőle. A normál napi vízingadozásunk a víz miatt akár +/- 3 kg is lehet.
Ahogyan már megemlítettem nektek, -1 kg testzsír az megegyezik körülbelül 7000 kalóriával-. Egy közepes nagyságú és testsúlyú ember, akinek a napi kalóriafelhasználása 2000 kalória, az egy 1000 kalóriára csökkentet fogyókúrát csinál, akkor az naponta 150 g zsírt éget el. Ez egy hétre számolva 1 kg-ot jelent.
A probléma az, hogy ebben az esetben akár egy vízingadozás is felléphet. Például ez a valaki három napig nagyon keveset eszik, ami alatt 1 kg zsírt elveszít, de ugyanakkor 1 liter vizet raktároz el a szervezete. Amikor a mérlegre áll, akkor azt veszi észre, hogy nem fogyott semmit. Nem érti, hogy miért van ez, hiszen három napig szinte semmit sem evett.
Ha elgondolkozunk ezen az eseten, akkor arra kell, hogy jussunk, hogy igenis, ez lehetséges!
A szénhidrát tartályunk energiával látja el a szervezetünket. Ehhez a gyors energiaellátáshoz szüksége van vízre. Egy fogyókúra alatt ezt a szénhidrát tartályt fogjuk először kiüríteni és csak ezután kezdődik az elraktározott zsír lebontása, felhasználása energiává.
A zsírral már a vizet is kiüríti a szervezetünk mindaddig, amig megint nem kap elegendő tápanyagot. Ha elkezdünk normálisan étkezni, akkor ez a tartály vissza töltődik és elkezdi elraktározni a zsírt is, meg a vizet is. Ez a hivatalos magyarázata a JOJO effektusnak.
A lényeg az, hogy egy tényleges súlyleadás csak hosszútávon mutatható ki, ezért próbaljuk meg elkerülni a néhány napig tartó gyors diétákat. Ezek ugyanis csak a víztartályainkból hajtják ki a vizet, de utána rögtön vissza is töltik magukba.
Megtörténhet az az eset is, hogy valaki egy nap tényleg a tányért megtömve étkezik, mégis másnap a mérlegre állva kevesebb kilóval találja magát szemben. Ez azért lehetséges mert a szervezete éppen egy olyan fázisban van, ahol a vizet hajtja ki magából.
Ilyen esetek lehetnek például:
· Az elfogyasztott vízmennyiség nagysága: minél kevesebbet iszunk, annál több vizet fog a szervezetünk elraktározni. Tehát tényleg igaz, hogy igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot.
· Hőmérséklet: A meleg időben hajlamos a testünk több vizet elraktározni és ezzel vizesedést okoz a végtagokban.
· Hormonok: mi nők a havi periódusunk elött vizet raktározunk el, emiatt is jelennek meg a szindrómák mint; érzékeny mellek, nagyobb has...
· Sport: A sport következtében sokszor elő fordulnak kisebb sérülések az izomzatban. Ezeknek a regenerálódásához is természetesen a szervezetünk többnyire vizet használ fel.
· Sóban gazdag étkezés: rövid időre vizet raktároz el a szervezetben
· Izzadás: Ha például szaunába megyünk, vagy intenzív sportot hajtunk végre, akkor az kiszáradáshoz is vezethet.
Meg kell azt is említenünk, hogy bizonyos betegségek és a rájuk használatos tabletták is nagyon befolyásolhatják a vízraktározásunkat.
Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy ezek a víz ingadozások nem tényleges túlsúlyok!
Onnan tudjuk megállapítani, hogy valójában az elraktározott víztől, vagy pedig a zsírtól van e ez a súly, hogy a víz az duzzanatot okoz a nyomáspontokon. Ilyen például az, amikor a nadrágunk nyomot hagy a hasunkon, vagy a zokni gumijának a lenyomata meglátszik a lábszárunkon.
Ha a testsúlyunk nagy ütemben felfelé halad, akkor az is persze vízraktározást mutat.
Ha egy normál testsúlyú és nagyságú ember megduplázná a napi táplálékbevitelt, akkor is csak 150 g-ot tudna naponta hízni. Ezért tehát nem lehetséges, hogy valaki, egy hét alatt, több kilót is felszedjen anélkül, hogy ténylegesen nem oltári mennyiségű falásba kezdett volna.
Azonban ez a vízraktározás hírtelen és semmi különösebb ok nélkül lép fel, akkor persze jobb, ha mihamarabb orvosi segítségért fordulunk. Ahogy azt már kiderítettünk az előbb, vannak esetek, amikor a sok víz nem jó.
